Ha most először a környezeti adottságokat gondolja problémának, akkor meglepjük. A legnagyobb akadály az idő! A NASA február óta gőzerővel, jobban mondva nukleáris meghajtással dolgozik azon, hogy ne csak robot felfedezők, hanem emberek is utazhassanak a vörös bolygóra. Eddig ugyanis ahhoz, hogy egy legénység visszatérjen a Földre, több mint egy évig kellene bolyonganiuk csak a Marson, hogy aztán megkezdjék a visszautat, ami egy oda-vissza küldetésnél bő három évet venne igénybe.
Meghajtórendszerek vizsgálata
Amíg a Perseverance Mars rover a vörös bolygón tartózkodik, addig a földön a mérnökök azon dolgoznak, hogy tovább fejlesszék a potenciális meghajtási technológiákat, hogy megtörténhessen az első emberi Mars-küldetés. A NASA jelenleg kétféle nukleáris meghajtórendszert vizsgál: nukleáris elektromos és nukleáris termikus meghajtást.
A nukleáris elektromos meghajtórendszerek sokkal hatékonyabban használják fel a hajtóanyagot, mint a vegyi rakéták, de alacsonyabb tolóerőt biztosítanak. Egy reaktorral villamos energiát állítanak elő, amely feltölti a gáz hajtóanyagokat, mint például a xenont vagy a kriptont, az ionokat pedig tolóerőn keresztül nyomja ki, ez hajtja előre az űrhajót. A kis tolóerőt hatékonyan alkalmazzák, ami így hosszabb időre gyorsítja fel az űrhajókat.
A nukleáris termikus meghajtó technológia, nagy tolóerőt és kétszer nagyobb hajtóanyag hatékonyságot biztosít, mint a vegyi rakéták. A rendszer működése során a reaktorból a hőt folyékony hajtóanyagba továbbítja. Majd ez a hő, a folyadékot gázzá alakítja, amely egy fúvókán keresztül kitágulva tolóerőt képez.
A NASA az Energiaügyi Minisztériummal (DOE) összehangolva az iparágtól kért előzetes reaktortervezési koncepciókat egy nukleáris termikus meghajtórendszerhez. Jim Reuter, a NASA űrtechnológiáért felelős főigazgató-helyettese július 13-án jelentette be, az Amerikai Asztronautikai Társaság Glenn Emlékülésén, hogy egy éves szerződést kötöttek három tanulmány megírására, egyenként nagyjából 5 millió dollár összegben. Ennek keretében a pályázóknak el kell készíteniük a nukleáris termikus meghajtás megvalósításáról szóló koncepciós tervüket.
– mondta Jim Reuter, a NASA Űrtechnológiai Missziós Igazgatóságának (STMD) ügyvezető igazgatója.
Ember a Marsra
A NASA célja, hogy a lehető legkevesebb, azaz két évre csökkentse a Föld és a Mars közötti oda-vissza utazás időtartamát. A nukleáris meghajtórendszerek rövidebb szállítási időt tehetnek lehetővé, valamint, nagyobb rugalmasságot és hatékonyságot biztosíthatnak a küldetéstervezők számára. Annak érdekében, hogy a kiküldetés időtartama legfeljebb két év legyen, a NASA nukleáris alapú szállítási rendszereket vizsgál. A rendszerek kihasználnák az optimális bolygóállást az utazás egyik szakaszának alacsony energiaigényű tranzitjához, majd az új, továbbfejlesztett technológia a második szakaszban a nagyobb energiájú tranzitot hozhatja létre. Mivel minden megközelítéshez jelentős fejlesztés szükséges, ezért egyelőre korai lenne megmondani, hogy milyen meghajtórendszer viszi az első űrhajósokat a Marsra.
Technológiai felkészültség
A nukleáris termikus meghajtás több mint 60 éve szerepel a NASA feladatlistáján. A 2021. február 12 -én közzétett ajánlattételi kérelem révén folytatott új hardvertervezési és fejlesztési szakasz, a nukleáris termikus meghajtórendszer alapvető elemeinek kifejlesztésére irányul.
A nukleáris elektromos meghajtás a NASA munkájára építve érinti a napenergiával működő elektromos meghajtóhajtóműveket és rendszereket az Artemis számára. Jelentős beruházásokat hajtottak végre a kisméretű, szárazföldi reaktorok megfelelő tüzelőanyag- és reaktortechnológiáiban is, amelyeket az űrreaktorokhoz lehet igazítani az elektromos meghajtáshoz. Az amerikai kormánynak az üzemanyag-előállító képesség létrehozására irányuló céljai között számos alkalmazási terület szerepel, beleértve a nukleáris meghajtást.
A NASA a DOE-val együttműködve, új üzemanyagokat fejleszt és tesztel, amelyek alacsony dúsítású uránt tartalmaznak. Így ellenőrizhetik, hogyan teljesítenek a nukleáris termikus meghajtáshoz szükséges extrém hő- és sugárzási környezetben. A közös munkába bevonták más iparágak résztvevőit és több egyetemet, hogy üzemanyagmintákat helyezzenek el az Idaho National Laboratory átmeneti reaktor tesztlétesítményében (TREAT) és a Massachusetts Institute of Technology Nuclear Reactor Laboratory nukleáris kísérleti laboratóriumában.
– magyarázta Anthony Calomino, a NASA nukleáris technológiai portfóliójának vezetője az STMD -ben.
Míg a motor nagy része alacsonyabb hőmérsékleten működik, a reaktor üzemanyagával közvetlenül érintkező anyagoknak el kell viselniük a nagyjából 2538 Celsius fok feletti hőmérsékletet. A NASA és a DOE az ipari résztvevőkkel dolgozik az életképes megközelítésen, melyhez most előzetes terveket készítenek.
Bármelyik hajtási rendszert is választják végül, a nukleáris meghajtás alapjai lehetővé teszik a Holdon túli sikeres kutatást. A NASA folytatja a különféle meghajtási technológiák fejlesztését és tesztelését a kockázat csökkentése, illetve a Mars közlekedési struktúrájának megalkotása érdekében.
(illusztrációk: NASA)
Már csak pár hónap, és kezdetét veszi Magyarország történetének második űrutazása. Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós és tartalékosa, Cserényi Gyula már nyár óta Amerikában tartózkodik, és az Ax-4 legénységének tagjaival lelkesen készül a nagy kalandra. Beszélgetésünk során betekintést engedtek egy olyan világba, amelyről talán sokan álmodoztak már.
A listát még NASA-nak is jóvá kell hagynia.
De legalább bevallotta, hogy még az egész ügy egy sajtóhír.
Egy életre emlékezni fognak erre a gimnazisták.
A Boeing űrprogramjának dolgozói fel vannak háborodva, hogy a NASA Elon Muskhoz fordult segítségért.
Harckocsik, tengeralattjárók, hadihajók, vadászrepülőgépek, valamint rakéta- és radarrendszerek – Kin Dzsongun kémjei mindenről tudni akartak. Közben mellékesen beszedtek pár millió dollárt is.
Magyarországon otthonra lelt örmények és szírek mesélnek a Hungarikumokkal a világ körül újabb epizódjában.
Késések mindig lesznek, de az a cél, hogy minél kevesebb és minél kisebb legyen – mondta Hegyi Zsolt.
